Az UV-fény a napenergia egy része, egy láthatatlan, rövid hullámhosszú sugárzás. Az ibolyántúli sugárzás más forrásai közé tartoznak még az ívhegesztés, a nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsövei. Három típusa van az UV sugárzásnak: UVA, UVB, UVC. A legfontosabb az UVB sugárzással tisztában lenni, mivel ez okozza a leégést és nagyrészt ez felelős a bőrrák kialakulásáért is. A Földet célzó UV sugárzások nagyját kiszűri az ózonréteg, de kiszámították, hogy az atmoszféra ózon tartalmának egy százalékos csökkenése az UVB sugárzás két százalékos növekedéséhez vezethet. Az Ausztrál Népegészségügyi és Orvosi Kutatóintézet jóslása szerint az ózonréteg kimerülésével évente több mint 36 000-rel magasabb lesz a kialakuló szemmegbetegedések száma, az UV sugárzás egy százalékos emelkedése pedig éves viszonylatban 26 000-rel növeli a pterygium (kúszóhályog) nevű szembetegségek számát Ausztráliában.

Az UV-fény felosztása: UVA, UVB, UVC

• UVC (100 – 280 nm) a légkör felső rétegeiben elnyelődik
• UVB (280 – 315 nm) a légkör felső rétegeiben részben elnyelődik, erősen roncsoló hatású a bőrre és a szemekre, leégést okoz, részben felelős a bőrrák kialakulásáért
• UVA (315 – 400 nm) kevésbé veszélyes, mint az UVB, de újabban előtérbe került a hosszabb távú káros hatásainak vizsgálata

Az UV sugárzás hatása a szaruhártyára

A szemet érő UV sugárzások nagyját a szaruhártya szűri meg. A magas UV szint, mint amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, közben a szem igen érzékeny bármilyen fényre. A szem körülbelül 48 óra alatt rendbe jön e kényelmetlen állapotból, mégis tanácsos egy szemvizsgálatot kérni szemésztől vagy szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e valamilyen egyéb károsodás.

Az UV sugárzás hatása a kötőhártyára

Rövid idő alatt az UV sugárzás csak kisebb károsodást okoz, ha azonban hosszabb távon éri a kötőhártyát, az megvastagszik és egy pterygium nevű húsos gócot alkot. Ez a lassú folyamat addig tart, míg ez az elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Mindemellett csúnya látvány. Az egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás. A szemet mindenképp szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa: tényleg pterygiumról, vagy más, komolyabb kinövésről van-e szó.

Az UV sugárzás hatása a szemlencsére

Az UV sugárzás – kifejezetten az UVB típus – bizonyítottan összefügghet a katarakták kialakulásával. Ezek olyan elhomályosodások, melyek a lencsében alakulnak ki és akadályozzák a látást; mintha koszos ablakon át néznénk. Komoly esetekben a kataraktát sebészileg eltávolítják és a lencsét egy műlencsével pótolják. Eleddig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakoribb volt. Az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy bár ez részben igaz, a hályogok kialakulásáért a hosszabb ideig tartó UV sugárzás is felelős. A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás legnagyobb részét elnyeli, de a maradék fény elérheti az ideghártyát. A retina legtöbb károsodása visszafordíthatatlan.

Hogyan kerüljük el az UV sugárzás hatásait?

A legegyszerűbb módja, hogy szemünket ne károsítsa UV sugárzás, ha csak mérsékelten tesszük ki annak. Erre a három legjobb módszer:

1. Kerüljük a napot. Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt, – de. 10 és du. 4 óra között – ha kerüljük a napfényt, jelentősen rövidebb időre tesszük ki magunkat az UV sugárzásnak.

2. Hordjunk kalapot. Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV sugárzást legalább a felére csökkenti.

3. Viseljünk napszemüveget. Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV mennyiséget és a túlzott ragyogást.